A napenergia figyelemreméltó növekedést ért el 2022-ben, 239 GW új kapacitással világszerte, ami 45%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a megugrás a teljes globális napenergia-kapacitást túllépte a terrawatt (TW) skálán, ami jelentős mérföldkő az iparág számára.

Több tényező is hozzájárult ehhez a növekedéshez, köztük az energiaárak emelkedése, az ellátási láncok stabilizálása és a világjárványból való kilábalás. Ezek az elemek, kombinálva a napenergia rejlő előnyeivel – sokoldalúságával, költséghatékonyságával és gyors telepítési lehetőségeivel – a globális energiamix kulcsfontosságú elemévé tették. Az olyan kihívások ellenére, mint az ellátási lánc megszakadásai és az infláció, a napenergia továbbra is olcsóbb, mint az új fosszilis tüzelőanyagok és nukleáris energiaforrások.

A jelentés kiemeli, hogy a napenergiát a politikai döntéshozók egyre inkább a helyi energiabiztonság elérésének kulcsfontosságú eszközeként ismerik el. A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség által kiváltott energiaválság, amely különösen nyilvánvaló az Európai Unió orosz gáztól való függésének összefüggésében, kiemelte a napenergia stratégiai jelentőségét. Az EU 2022 májusi napenergia-stratégiája például a napenergiát hangsúlyozza, mint e függőség csökkentésének kulcsfontosságú elemét.

2022-ben Kína vezette a globális napenergia-piacot közel 100 GW új telepítésével, ami 72%-os éves növekedési rátát tükröz. Az Egyesült Államok enyhe csökkenés ellenére továbbra is a második legnagyobb piac maradt, míg India erős fellendülést mutatott 17,4 GW új kapacitással. Brazília és Spanyolország is jelentős előrelépéseket tett, Brazília megduplázta telepítési arányát 10,9 GW-ra, Spanyolország pedig 8,4 GW-tal a legnagyobb európai piac lett. Ezek a fejlemények 60%-ra növelték az ázsiai-csendes-óceáni térség részesedését a világpiacon, míg Európa és Amerika 19%-ot, illetve 17%-ot.

A 2023-as és az azt követő évek kilátásai optimisták. A jelentés közepes forgatókönyve 341 GW új napelem-kapacitás telepítését jósolja világszerte 2023-ban, fenntartva a 2022-ben tapasztalt magas növekedési ütemet. Javuló piaci feltételek mellett ez a szám meghaladhatja a 400 GW-ot. 2027-re a globális piac elérheti a 617 GW új létesítményt, ami a teljes működési kapacitást 3,5 TW fölé emeli.

Ez a terjeszkedés várhatóan rekordszámú országot eredményez GW-méretű piacok elérésében. 2022-ben 26 ország telepített legalább 1 GW új napelem-kapacitást, és ez a szám az előrejelzések szerint 2023-ban 32-re, 2024-re 39-re, 2025-re pedig legalább 53-ra emelkedik. Ez a növekedés kulcsfontosságú lesz a növekvő globális kereslet kielégítésében. a tiszta energia és a nem megújuló forrásoktól való függés csökkentése.

A feltörekvő piacokon a vállalati áramvásárlási megállapodások (PPA-k) egy másik fókuszterület. Ezek a megállapodások egyre fontosabbá válnak, mivel mechanizmust biztosítanak új napenergiával kapcsolatos projektek finanszírozására és fejlesztésére, különösen a kevésbé kiforrott energiapiacokkal rendelkező régiókban. A jelentés felvázolja az e piacokon elért eredményeket és kihívásokat, hangsúlyozva a támogató szakpolitikai keretek szükségességét a további növekedés elősegítése érdekében.

Összességében a napenergia globális piaci kilátásai 2023-2027 ígéretes képet festenek a napenergia-ipar számára.

További részletekért kérjük, tekintse meg a teljes jelentést itt.

<p>The post Solar Energy Surge: A globális napenergia-piac 2027-ig gyors terjeszkedésre készül first appeared on EBH Solar.</p>

Az EU teljes energiakiadása 2030-ra elérheti az 1,7 billió eurót, amelynek mintegy 45 százaléka szárazföldi szél- és fotovoltaikus (PV) kapacitásra fordítható. Ennek megfelelően 2023 és 2030 között az éves telepített szárazföldi szélenergia-kapacitásnak több mint kétszeresére kellene emelkednie a 2018-2020 között elért szinthez képest, míg a napelemes napelem kapacitásának több mint háromszorosára kellene növekednie.

Az ilyen megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tőkeprojektekben részt vevő vállalatoknak szintén nagyon rövid időn belül meg kell duplázniuk vagy megháromszorozniuk projektjeiket – és ezt hatékonyan kell megtenniük. Az építőipar képes kezelni ezt a példátlan növekedést? Napjainkban Európa megújuló építőipari ágazata komoly kihívásokkal néz szembe. Ezeket le kell küzdeni, ha a régió teljesíteni akarja energiaátállási céljait.

A megújuló energiaforrások felfutásának kihívásai

A szervezetek gyors felfutása gyakran a termelékenység rovására megy. Ehhez járul az a tény, hogy a szárazföldi szél-, és napenergia még nem teljesen kiforrott iparágak és a sikeres, gyors felfutásra csak kevés példa van. A gyors növekedés elérése érdekében a vállalatok már nem hagyatkozhatnak egyéni szakértőkre az eredmények elérése érdekében – ehelyett egységesebb megközelítésre van szükségük, hogy a tőkeprojektek megvalósítása során következetesen követni lehessen a legjobb gyakorlatokat.

Tehetséghiány van a megújuló projektek bővítéséhez az Európai Unióban. 2030-ra az EU-ban a megújuló energiaforrások teljes munkaidős egyenértékének (FTE) követelménye a háromszorosa lesz a 2020-as szintnek. Ezen túlmenően a megújuló energiaforrások ágazata erős versenyben áll más növekvő infrastruktúra-ágazatokkal, amelyek hasonló FTE készségigényekkel rendelkeznek, mint például a hálózatok, a telekommunikáció és a vasút.

Ezek mellett a szél-, és naperőműparkok területhiánya, valamint a vonatkozó fejlesztési engedélyek megszerzése hosszú és kiszámíthatatlan határidőkkel jár. Ugyanilyen fontos a nagyszabású hálózati infrastruktúra: a megújuló projektek gyakran várakozhatnak hónapokat vagy akár éveket is a hálózathoz való csatlakozás előtt.

A teljes ellátási lánc, beleértve az eredeti berendezések gyártóit (OEM) és a mérnöki, beszerzési és építőipari (EPC) cégeket is, szembesül ezekkel a felfutási kihívásokkal és a további nyomással. A nehezen helyettesíthető ritkaföldfémek – például a szélturbinákban használt neodímium és prazeodímium – hiánya megemeli az árakat és lelassítja a termelést. A gyakoribb anyagok, például a réz, a szilícium, a gallium és a vas áremelkedései tovább terhelik a költségvetést. A kínálati korlátok különösen a napenergia esetében tovább bonyolítják az egyre növekvő kereslet kielégítését. 2020-ban az EU becslése szerint a napelem-részegységek globális értékláncának több mint 70 %-a kínai volt, ezen belül a globális értéklánc 89 %-a napelem cellák gyártása Kínában történt.

Tekintettel ezekre a kihívásokra és az iparág hatalmas felfutására, helytelennek tűnik minden olyan elvárás, hogy az iparág tőkekiadásai csökkenni fognak a technológiák fejlődésével. A megújuló energiaforrások nyereséges növekedésének felgyorsítására törekvő vállalatok hátralévő eszköze a projektteljesítmény további növelése. Ebben a cikkben arra próbálunk rámutatni, hogyan hidalhatjuk át a teljesítménybeli szakadékot a meglévő és a legjobb gyakorlatok között.

A teljesítménybeli különbség

Nemrég végeztünk egy EPC benchmarking elemzést, amely feltárta, hol javulhat a beruházási teljesítmény Európában. Körülbelül két gigawatt (GW) szárazföldi szélenergiát és két GW napenergiát elemeztek részletesen, hogy a beruházási ráfordításokat megawattonkénti költség (MW) alapján értékeljék.

A tanulmányt 2020–2021 közötti adatok felhasználásával végezték (az infláció jelentős emelkedése előtti intézkedések a teljesítménybeli hiányosságok pótlására)

Ha tőketeljesítmény-stratégiájukat és végrehajtásukat olyan eszközökre összpontosítják, amelyek segítenek áthidalni a szakadékot a legjobb kvartilis teljesítményhez képest, a vállalatok jelentős előnyökhöz juthatnak, miközben fenntartják a növekedést.

Bővülő munkaerő

A vállalatok a munkaerőhiány közepette több megoldást is alkalmazhatnak munkaerőállomány bővítésére. Például tehetségeket vonzanak magukhoz azáltal, hogy iskolákkal és egyetemekkel partneri viszonyban állnak testre szabott kutatási programok kidolgozásával, valamint mentorálási és gyakornoki lehetőségeket biztosítanak. Az alkalmazottak átképzése a szomszédos, leépülő iparágakban, például a szénben, szintén útja lehet a tehetségállomány növelésének. A vállalatok aktív szerepet játszhatnak saját és kulcsvállalkozóik munkaerő képzésében is. Például a gyártási kapacitásba történő közös beruházások – esetleg mennyiségi garanciákkal együtt – kritikus támogatást nyújthatnak a vállalkozóknak a méretarány eléréséhez. Egy másik lehetőség a partnerekkel közösen beruházni olyan képzési létesítményekbe, amelyek a partnerek projektjeihez igazodnak.

Tervezési kiválóság

A tervezési folyamatokat tovább lehetne szabványosítani, hogy csökkenjen az egyének azon kis csoportjaira való támaszkodás, akik eddig felelősek voltak a haladásért. E folyamatok digitalizálása fejlett elemzést tesz lehetővé, növelve a teljesítményt, miközben hatékonyabban használja fel a teljesítéshez szükséges erőforrásokat. A teljes tulajdonlási költség (TCO) szemszögéből történő optimalizálás – például portfóliószintű értéktervezés segítségével – megalapozottabb kompromisszumot tesz lehetővé az egyes projektek teljesítménye és a teljes portfólióérték között.

Beszerzési kiválóság

A rugalmasabb keretmegállapodások kidolgozása a merev árak és szállítási feltételek megkövetelése helyett biztosíthatja az ellátást, csökkentheti az átfutási időt, és lehetővé teszi a termelékenység növelését, például a tervezési szabványosítást. Ezzel párhuzamosan ez segíti a beszállítókat olyan méretarányos előnyök elérésében, mint például a beszerzés és a gyártási kapacitás fejlett tervezése, ami gördülékenyebbé teszi munkájukat. A bevált gyakorlatok felgyorsítási folyamatai közé tartozik az ellátási láncok és a gyártás szoros figyelemmel kísérése a vállalkozói telephelyeken az ellátási láncok kezelése, valamint a késések és a meghosszabbított átfutási idők miatti meglepetések elkerülése érdekében.

Együttműködési szerződési modellek

Az újabb kollaboratív szerződéskötési modellek a termelékenységet is növelhetik – és a „tulajdonos és a vállalkozó egyénileg optimalizálni próbálják az eredményeiket” gondolkodásmódját a „csak együtt nyerhetünk” felé. Itt mindkét félnek folyamatos erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a projektek végrehajtása során együttműködő munkamódszereket alakítsanak ki, például olyan ösztönző megállapodások összehangolásával, amelyekben a költség- és ütemterv-túllépések és alullépések megoszlanak, ahelyett, hogy a követelésekre összpontosítanának.

Végponttól végpontig digitalizálás

Az adatok felhasználhatók a teljesítményről szóló értelmes beszélgetésekhez, különösen a projekt folyamatának digitalizálásával, szem előtt tartva az értékteremtést és a többfunkciós együttműködést. Segíthet a vállalatoknak abban is, hogy projektjeik összehasonlítását a folyamatos fejlesztés alapjaként értékeljék. Egy digitális projektirányító és egy digitális gerinchálózaton keresztül a szükséges elemeket minden érintett, így a beszállítók számára is biztosítani lehet.

A szárazföldi szélenergia- és napenergia-projektek felépítése fontos eszköz az EU szén-dioxid-mentesítési terveivel való lépéstartáshoz. A vállalatok számára ez az egyszeri növekedési lehetőség olyan kihívásokkal is jár, amelyek megkövetelik a szervezetektől, hogy gyors megoldásokat találjanak és bővítsék képességeiket. Ha elmulasztjuk az EU-szerte végzett közös erőfeszítések megoldását ezeknek a kihívásoknak a mostani kezelésére, az összes uniós szén-dioxid-mentesítési célt veszélyeztetjük. A megújuló energia iránti kereslet várható fellendülése és az ebből fakadó kínálat növelésének szükségessége miatt itt az ideje a beruházási teljesítmény felmérésének és javításának.

<p>The post Európa 10 milliárd eurós megtakarítási lehetősége szárazföldi szél- és napenergia szállítására first appeared on EBH Solar.</p>

A napelemes rendszer a nap energiáját használja fel és alakítja át villamos energiává. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet a napelemekkel télen, amikor a napsütéses órák száma kevesebb, gyakrabban takarják felhők az amúgy is alacsonyabban járó napot. Nézzük, milyen a napelem működése télen!

A napelem működése télen

Alapvetően igaz a feltevés, hogy a napelem rendszer teljesítménye a téli időszakban valamelyest visszaesik. Az azonban tévhit, hogy haszontalan lenne, mivel ilyen körülmények között is képes az energiatermelésre.

A napelemes rendszer, ahogy a neve is mutatja egy rendszerként működik. Ez nemcsak a felépítésében mutatkozik meg, hanem abban is, hogy miként tekintünk a hasznosságára. A nyári időszakban ugyanis a napelemek általában több energiát tudnak termelni, vagyis túltermelnek a verőfényes napsütésnek köszönhetően. Ezt a többletet visszatermelik a hálózatra, vagyis „bedobják a közösbe”. Amikor aztán beköszönt a tél és visszaesik a teljesítmény, akkor a megtermelt energiát a „közösből” pótolják ki a fogyasztók, vagyis a központi rendszerre csatlakozva egészítik ki a rendelkezésre álló áramot az igényeknek megfelelően.

Mi befolyásolja a napelem rendszer termelését?

A napelem rendszer működése, a teljesítménye, a hatásfoka több környezeti és nem környezeti tényező függvénye.

A nem környezeti tényezők közül a legfontosabb:

• a tájolás: melyik égtáj felé néz a tető síkja,
• a dőlésszög: a tetőnek mekkora a dőlésszöge, milyen szöget zár be,
• az árnyékoltság: az elhelyezkedésből adódóan mennyi árnyék vetül a panelre,
• a típus: lényeges, hogy polikristályos, monokristályos vagy vékonyfilmes a napelem,
• a minőség: fontos tényező, hogy milyen minőségű a napelem panel, az inverter és milyen a rendszer kivitelezése.

A teljesítményt befolyásoló környezeti tényezők:

• a napsütéses órák száma: hány órát süt a nap adott időszakban,
• a nap magassága: milyen magasan van a nap,
• a klíma: milyenek a hőmérsékleti viszonyok az adott területen.

A következőkben sorra vesszük ezeket, és megnézzük, hogy mely pontokon befolyásoló tényező a hideg időjárás, vagyis mitől függ a napelem működése télen.

A napsütéses órák száma és a nap magassága

Az, hogy mennyi ideig éri napfény a napelempanelt, hatással van arra, hogy végső soron mennyi energiát termel meg. Télen napi szinten kevesebbet süt a nap, így alacsonyabb a napsütéses órák száma, vagyis az hozzájárulhat az energiatermelés visszaeséséhez.

Fontos tényező az is, hogy a nap milyen magasan jár az égen, ez ugyanis a panelre eső napsugarak beesési szögére van hatással. Annak köszönhetően, hogy a nap alacsonyabban jár, a beesési szög kisebb lesz, ami miatt nem tud ugyanannyi energiát termelni, mint ideális körülménye között.

A hőmérséklet és a napelem hatásfoka télen

Egy téli évszak esetén napelemes energiatermelés vonatkozásában a hatásfok kulcsfontosságú kérdés. Egyes napelemek a hőmérsékletváltozásra roppant érzékenyek. Sem a túlságosan meleg, sem pedig a hideg nem tesz jót számukra, ekkor ugyanis a hatásfokuk csökkenni kezd.

Általában a monokristályos és a polikristályos napelemek bírják a legjobban a hőmérsékletvisszaesést, a vékonyrétegűek kevésbé reagálnak jól erre. Ha azonban hőmérséklet növekedéséről van szó, akkor a vékonyfilmes panelek sokkal inkább állják a sarat.

A felhő és ködképződés és a teljesítmény télen

A napelem típusa határozza meg a teljesítmény értéket is. Vannak olyanok, amelyek akár felhős idő esetén is átlagos szinten tudnak teljesíteni, de vannak olyanok is, amelyek a szórt fényt kevésbé tudják hasznosítani. Azok a fajták, amelyek előbbi kategóriába tartoznak, jó eséllyel télen is kiállják a próbát.

A típusok tekintetében elmondható, hogy a monokristályos napelemek teljesítménye felhős időben jelentősen leromlik, ebből adódóan olyan régiókban nem ajánlott a telepítése, ahol alacsony a napsütéses órák száma.

Ahol kevesebbet süt a nap, az alacsonyabb hőmérséklet is gondot okoz. Ahogy azt fent írtuk, a vékonyrétegű napelemek ezt a hőmérsékletcsökkenést nem tolerálják, teljesítményük romlik. A legjobb választás ebben a tekintetben a polikristályos napelem, ami a mind a szórt fényt, mind pedig az alacsony hőmérsékletet tűri. Mutatói kevésbé reagálnak a környezeti hatásokra.

Magyarországi viszonylatban a napelemtípusok közel azonos szinten teljesítenek. A nyári termeléssel mérlegre helyezve a többlet és a hiány kiegészíti egymást, már ha erre szükség van. A napelem energiatermelését láthatjuk, hogy több tényező is befolyásolja, ezek szem előtt tartásával egy egész évben jól működő rendszert építhetünk fel.

<p>The post A napelem működése télen: kell-e félni a teljesítmény csökkenésétől? first appeared on EBH Solar.</p>